Ágyi poloska (Cimex lectularius)

Az ágyi poloska már a történelem előtti időkben, az ősembert is kínozta, galambok és denevérek közvetítésével. Ókori feljegyzések árulkodnak az ágyi poloska és az ember kapcsolatáról. Egyiptom – Luxor időszámításunk előtt 3000 körüli időkből származó ágyi poloska maradványokat találtak az akkori munkások településének ásatásai során. A görög drámaíró i.e. 450-ben megemlíti az ágyi poloskát egyik művében. Valamint az ókori Rómában is készítettek főzeteket ágyi poloskából különféle nyavalyák ellen, feljegyzések szerint.

Az ágyi poloska őshazája feltehetően a Földközi tenger környékére tehető. Eredetileg denevérek parazitája volt, de a barlanglakó ősember megjelenésével és segítségével – idő közben – napjainkban igazi kozmopolita fajjá vált. Az ember kiváló “társnak” bizonyult a poloskák számára aki tökéletes feltételeket, valamint élelemforrást biztosít a számára. Fecskék és egyéb madarak közvetítésével manapság is terjedhet, minderről bővebben – ágyi poloska madárfészekben –

Megfelelő feltételek az ágyi poloska számára:

• Hőmérséklet
• Páratartalom
• Búvóhely
• Élelemforrás

Ágyi poloska biológiája

Rozsdabarna színű – vérszívástól függően -, kifejlett állapotban 4-7 mm hosszúságú, hát-hasi irányban lapított, ovális alakú szárnyatlan rovar. Szájszerve a vérszívásra módosult szipóka ( szúró-szívó szájszerv ). Egyedfejlődése során 1 mm nagyságú petéből kikelő lárva szabad szemmel alig látható. 5 lárvastádium után, végül az utolsó vedléssel jelennek meg az imágók. Minden egyes stádium obligát vérszívó, a lárvák egyetlen vérszívást követően vedlenek, az imágók azonban 1.5 évig tartó életük során akár naponta. A vér mennyisége, nagyjából az adott rovar testsúlyának 2-6 szorosa. Az ágyi poloska nősténye folyamatosan, napi szinten rakja le petéit ( 2-6 ).

Évente 3-4 nemzedéke fejlődik, megfelelő körülmények között. Imágó állapot – kifejlett rovar – eléréséhez legalább két hónap szükséges, ideális esetben. Szaporodásuk tekintetében maga a megtermékenyítés igen traumatikus módon történik, egy hímek által túlsúlyos környezetből menekülni fognak a nőstények. Ez a jelenség épületen belül aktív vándorlásnak tekinthető. Főként emberi vérrel táplálkozik, tartósan állatok vérén, illetve a természetben nem él meg.

Ágyi poloska életmódja

Fejletlen érzékszervei vannak, ezért áldozatát csak igen kis távolságból, hő és párakülönbség által találja meg. Vérszívásra alkalmas helyet többszöri szúrás után találja meg. Ezért tapasztalható nagyon sok esetben 2-4 csípésnyom egymás mellett. Beazonosítás szempontjából lehet ez is kiinduló pont. Fejlődési stádiumtól függően a vérszívás ideje 3-15 perc közé tehető. Vérszívás után azonnal rejtekhelyére húzódik vissza.

A vérszívás gyakorisága hőmérséklet alapján 1-7 naponként történik, amit a fejlettségi szint is befolyásol. Hűvösebb időben ritkábban szív vért. Táplálkozás zömmel éjjel történik, kivéve az éhezés ami miatt napközben is útra kelnek. Az éhezést jól tűrik, egy kifejlett állapotú rovar ( Imágó ) megfelelő körülmények között akár hat hónapig képes életben maradni, táplálék nélkül. Ez esetben viszont a peterakás leáll.

A nőstények első vérszívást követően vállnak alkalmassá peterakásra, párosodás után napi 2-6 petét tesz le. Petéit a búvóhelyén nyugodt, védett körülmények közé helyezi. Kezdetben a csípésnyomok árulkodóak, később azonban az ürüléknyomok, lárvabőrök, peték, és a csoportokba tömörült poloskák jelentenek vizuális megerősítést. Gyakran a szoba magasabb pontjain tömörülnek csoportokban, ha itt rejtekhely található, akkor nagyobb fertőzöttségnél mindenképp. Amint ez bekövetkezik és minden kétséget kizáróan sikerült beazonosítani, hogy ágyi poloskáról van szó, azonnal lépéseket kell tenni a hatékony irtás érdekében.

Ágyi poloska ideális életkörülményei

Mint minden rovarnak az ágyi poloskának is megvannak az életben maradáshoz szükséges ideális életkörülményei ( 25-30 °C ). A hirtelen lehűlés 0 °C-ra vagy hirtelen felmelegedés 40 °C -ra rövid időn belül elhulláshoz vezet. 10 °C alatt a vérszívás szünetel. A sokat emlegetett mosás is főként a magas hőmérsékletre épít. Mozgó alakok és peték elpusztítására 60 °C -os mosás az ideális, vagy kevesebb hőfok, de szárítógép használata. Nyáron a tűző napon, télen a kinti hideg lehet alkalmas ágyi poloska irtásra. A téli hideg -17°C -ot jelent tartósan.

Ágyi poloska ideális rejtekhelyei

Rendkívül óvatos és igen jól rejtőzködő rovar. A fényre, huzatra érzékeny. Éppen ezért keres magának olyan búvóhelyet ami ezektől a körülményektől megvédi. Hangoktól valamint különböző zajoktól megriad, ezért rejtekhelyére menekül vissza, ez az ösztöne még éhezés esetén is fennáll. Rejtekhelyei rendkívül változatosak, szinte bárhol talál magának menedéket a szobában, ha már az emberi fekhely valamilyen okból nem használható a számára. Alkalmas búvóhelyek lehetnek:

• Ágyak
• Kárpitozott bútorok
• Fali képek, tükrök
• Függönytartók, karnisok
• Kapcsolók, konnektorok
• Szögek, furatok hézagai
• Falrések
• Ablakkeretek
• Parketta
• Könyvek, újságok
• Stukkók

Kevésbé kedvelt rejtekhelyek a fémből készült tárgyak, illetve a ruhaneműk és fehérneműk. A textíliákban csak nehézkesen tud mozogni, viszont közvetítő közegnek alkalmasak.

Az ágyi poloska társas lény, csoportokba tömörülnek egy-egy búvóhelyen ahol életük nagy részét töltik. Itt emésztik meg a vért, rakják le petéiket, vedlenek, szaporodnak és fejlődnek. Túlszaporulat miatt képesek falszegletek mentén egymás árnyékában “fürtökben” lógva egészen bizarr látványt nyújtani. Mozgásuk gyors – 1 méter/perc – vagy vész esetén ennek többszöröse. Mindenféle felületen és függőlegesen is jól mászik, rejtekhelyére könnyen visszatalál.

Ágyi poloska ártalma

Ártalma első sorban a csípések miatt kialakuló égő, viszkető duzzanat okán alakul ki. Az ágyi poloska csípése valójában szúrások, ezen keresztül a poloska érzéstelenítő, véralvadásgátló és viszketést kiváltó anyagot juttat áldozatába. A szúrások nyomán kialakuló testi reakciók mértéke egyénenként változik. Apró piros foltoktól egészen a gennyes hólyagokig terjedhet. Ezek a testrészek érintettek leginkább:

• Nyak
• Derék
• Felkar
• Csukló
• Könyök
• Lábszár
• Boka

Nagyjából ezen testrészek vannak szabadon az éjszaka folyamán, éppen ezért könnyen hozzáférhető a poloskák számára. A tünetek kialakulása, valamint a viszketés órákkal később jelentkezik csupán. Másodlagos fertőzés a vakarás hatására alakul ki, ez tovább súlyosbítja a tüneteket, valamint látványra sem lesz túlságosan esztétikus.

Az ágyi poloska ártalma a viszketésből, vakarózásból és pszichés terhelésből adódik. Nyugodt alvásról lemondhat az akinél ágyi poloska van, így napközben az emberi teljesítőképesség nagy mértékben lecsökken. A teljesítőképesség romlása kihat a munkahelyi, iskolai feladatok ellátására és a csípésnyomok szégyenérzetet is generálnak a közösségben.

További ártalmak lehetnek még a kellemetlen szag – bűzmirigy -, allergiás reakció az ürüléke miatt. Betegségek terjesztésében – hivatalos álláspont szerint – nincs szerepük. Bár laboratóriumi körülmények között bizonyos betegségek átvitelére képesek, de a hétköznapi életben nem nyert bizonyítást. Ragaszkodása a megszokott “élelemforráshoz” csökkenti a fertőzések, járványok kialakulásának kockázatát.

Kérdése van? Hívja ügyfélszolgálatunkat bizalommal: +36 30 230 8595